Kerttervezés és kertépítés Budapesten, Pest megyében - térburkolás - kerti tavak - öntözőrendszerek

A szüret utáni növényvédelmi munkák ugyanolyan fontosak, mint a tenyészidőszak alatt elvégzett védekezések, mert kedvező időjárási körülmények között a károsítók akár a lombhullásig fejlődésükre kedvező feltételeket találnak, és továbbgyengítik a fákat, ezzel veszélyeztetve a hajtások beérését, a rügydifferenciálódást és végső soron a következő évi termést is.

Mit tehetünk most ősszel a károsítók ellen a jövő évi termés érdekében, azaz melyek a legfontosabb növényvédelmi tennivalók a betakarítás utáni időszakban?

A szokványos gazdálkodásban is meghatározó jelentőségűek a következő év(ek) növény-egészségügyi szempontjából a vegetációs időszakon kívüli növényvédelmi beavatkozások. Az ökológiai gyümölcsösben, szőlőben jól kiválasztott növényvédő szerrel, idejében és gondosan végrehajtott lemosó permetezéssel még fokozottabban meg kell alapozni a következő év növény-egészségügyi helyzetét. Mivelhogy ebben a gazdálkodási módban a tenyészidőszakban elvégezhető kezelések szerei igen szűk kínálatból válogathatók ki. Ezzel szemben a szokványos gazdálkodásban a rosszul végrehajtott, vagy elmaradt lemosó permetezés hátrányait jobban ki lehet küszöbölni, gondoljunk pl. a rejtett életmódú károsítókkal szemben is hatékony felszívódó szerekre, amelyek alkalmazása az ökológiai gazdálkodásban tilos.

Mivel a gyümölcsfákat rendszeresen veszélyeztető károsítók egy jelentős része azok különböző részein (pl. lehullott levelekben, fatörzsön, vázágakon, gallyakon, kéregrepedésekben, rügyek környékén) telel át, így amennyiben a telelő alakok ellen már ebben az időszakban védekezünk, jelentősen csökkenthetjük áttelelési lehetőségeiket, ill. a következő évi elsődleges fertőzések mértékét is.

Kisebb kertekben a lehullott, beteg levelek összegyűjtésével, komposztálásával, súlyos fertőzöttség esetén elégetésével is hatékonyan védekezhetünk a levelekben telelő károsítók ellen. A nagyobb gyümölcsösökben viszont hatékonyan csak vegyszeres lemosó permetezéssel pusztíthatjuk el a kórokozók áttelelését szolgáló szaporító képleteket. Emellett további előnye, hogy a fák lemosásával nemcsak a levelekben, hanem a fás részeken áttelelő károsítók telelési alakjai is elpusztíthatók, pl. az almatermésűek tűzelhalása, a baktériumos eredetű ágelhalások, a körte ventúriás varasodása vagy a birs diplokarponos betegsége esetében.

A lombhullás után, a gyümölcsfák nyugalmi állapotában megkezdhetjük mindazokat a mechanikai védekezési munkákat is, amelyek célja szintén a károsítók gyérítése és ezáltal a jövő évi termés növelése.

A gyümölcsös ősz végi-téli kézi ápolása – amelybe bele kell érteni az esetleg fennmaradt, beteg gyümölcsök eltávolítását, a fatörzs, a vastagabb vázágak megtisztítását kéregkaparással – jelentősen ritkíthatja a különböző károsítók áttelelő alakjait, pl. pajzstetveket (1. kép), vértetvek lárváit, gyapjaspille tojáscsomóit, takácsatkák tojásait, almamoly lárváit stb., továbbá csökkenti a természetes búvóhelyek számát. Érdemes a fatisztogatással együtt elpusztítani a kis és nagy farontó lepkék hernyóit is, a járatba feldugott dróttal, vagy benzines vatta felhelyezésével, majd a nyílást fasebzáró anyaggal lezárni. A lepke kártétele könnyen felismerhető a fán lévő lyukakból kihulló morzsás, fűrészporszerű ürülékről.

A fatisztogatással egy időben ajánlatos eltávolítani a károsodott, elpusztult vagy pusztulófélben lévő fákat és farészeket is. A fatisztogatást (kaparóvassal, drótkefével) nagyon kíméletesen végezzük, mert könnyen megsérthetjük a fa élő részeit, ami számos gombás betegség fertőzősét segíti elő. E munka megkezdése előtt terítsünk a fák alá műanyag fóliát a kaparék összegyűjtésére. Az ökológiai gazdálkodásban ennek elvégzése mégis elkerülhetetlen annak ellenére, hogy az intenzív gyümölcsösökben a különböző gombás betegségek terjedése miatt gyakran ellenjavalt az alkalmazása. A sérüléseken keresztül történő fertőzések elkerülése érdekében a tisztítások után réztartalmú szerekkel végzett lemosó permetezés elvégzése javasolható, ezen kívül indokolt az eszközök gyakori fertőtlenítése is (pl. 25%-os hipóoldatba mártással).

A fatisztogatások a közvetlen előnyükön túl növelik a lemosó permetezések hatékonyságát és elvégzésük esetén működnek igazán hatásosan ősszel és a következő szezonban a búvóhely-csapdák, a különböző hernyófogó övek (hullámpapírból, szalmából, szénából stb.), amelyek alkalmazása nagymértékben segítheti az ökológiai gyümölcsösök megvédését.

Különösen akkor, ha a leszedett öveket az általános gyakorlattal ellentétben nem égetik el, hanem megfelelő lyukméretű hálóval (pl. amerikai fehér szövőlepkénél 2-3 mm lyukátmérő) fedett hordókba teszik, mert ekkor a hernyófogó övben levő hernyókban, bábokban élő parazitoidok életben maradva tovább segítik a gazdákat a növényvédelmi munkájukban.

Ahol az almamoly hernyóit hernyófogó övekkel gyűjtik, érdemes az utolsót a fákon hagyni gyümölcsérés után is, ahol nem, ott az övet szeptember elején kirakni és november végéig fent hagyni, mert ekkor sok egyéb károsító is begyűjthető a segítségükkel.

A nem száradó ragasztókkal készített – úgynevezett hernyóenyves – öveket szeptember közepén kell feltenni a fatörzsekre és december közepéig fent kell hagyni. Segítségükkel a fatörzsön mozgó, szárnyatlan kis és nagy téli araszolók nőstényei begyűjthetők és elpusztíthatók. Mivel a kártevő a nyarat bábállapotban, a talaj felső 4-8 cm-es rétegében tölti, a fák közötti nyári munkákkal a talajban diapauzáló bábokat gyéríthetjük eredményesen.

Tekintsük át a felhasználható készítményeket és azok hatásspektrumát, az alkalmazás szabályait! Általánosságban elmondható, hogy a lemosó permetezéseknél a folyadék mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy az a növények minden részében, a korona belsejében és az ágrészeken egyaránt fedést biztosítson anélkül, hogy a permetlé megfolyna. Ennek mennyisége például 1000-1500 l/ha között alakul egy jól fejlett, hagyományos művelésű, nem sövényalmásban.

A permetezési időpontokról néhány gondolat: Az ökológiai gyümölcsösben a lombhullás utáni őszi, fagymentes napokon elvégzett téli és a vegetáció kezdetéhez közeli, illetve a rügypattanáskor elvégzett kora tavaszi permetezések egyaránt indokoltnak tűnnek. Szabadon dönthetünk abban, hogy a később részletezett lemosó permetszereket mikor alkalmazzuk, azonban az utolsó, rügypattanáskor elvégzett kezelés feltétlenül réztartalmú szerrel történjék. Ezt az is indokolja, hogy több faj, fajta rézérzékenysége miatt a réztartalmú szerek később már nem használhatók, vagy csak korlátozottan, és az is, hogy jó néhány kórokozó ellen ez egy hatékony védekezési időpont is (tűzelhalás, őszibarack, szilva tafrina, kajszi sztigminás betegsége, cseresznye, meggy moníliája, dió xantomonászos betegsége ellen). Az 1. táblázatban gyümölcsfélék szerint összegyűjtöttük azokat a betegségeket, amelyek fertőzési forrásai a talajra lehullott beteg levelek, valamint a fás részek, és amelyek ellen hatásosan védekezhetünk az őszi lemosó permetezéssel.

Az őszi lemosó permetezés hatásterülete a kórokozók ellen

Tekintsük át az ökológiai gyümölcsösben lemosó permetezésre alkalmazható készítményeket és azok hatásspektrumát. Az alkalmazási dózisokat, környezetvédelmi előírásokat az engedélyokiratok, a növényvédőszer-jegyzék és a kereskedelmi forgalomba került vegyszerek címkéi is tartalmazzák, ezért azokat nem részletezzük.

Olajos szerek:

Nem növényi olajok: Agrol Plusz, Niral, Vektafid A.

Növényi olajok: Biola. Hatásspektrum: pajzstetvek, atkák, levéltetvek.

Kéntartalmú szerek:

Elemi kén: csak kombinációkban szokás lemosó permetezésre használni. Az elemi ként tartalmazó szerek a következők: Cosavet Df, Eurokén 2000 80 WG, Kén 800 FW, Kénkol 800 FW, Kumulus S, Micrithiol-Special, Necator 80 WG, Microkén, Nikekén 800 FW, Solfo M 80, Thiovit Jet, Tiokoll 300 SC. Mészkénlé: Tiosol (gyári mészkénlé). Hatásspektrum: Kórokozók: lisztharmat (almafán lisztharmatnál rügypattanáskor; 1/2%-os vasgáliccal kombinálva növelhető a hatékonysága), varasodás. Kártevők: pajzstetvek, levéltetvek, atkák, körte levélbolha.

Olajos kén készítmények: Agrokén, Nevikén, Nevikén Extra, Tio-Biola. Hatásspektrum: Kórokozók: lisztharmat, varasodás, őszibarack tafrina. Kártevők: pajzstetvek, levéltetvek, atkák, körte levélbolha.

Réztartalmú szerek: az ökológiai gazdálkodásban az éves 6 kg/ha fémréz terhelés figyelembe vételével szabad alkalmazni őket. A Biokontroll egyetértésével felhasználható rézkészítmények listáját az alábbi táblázat tartalmazza. Hatásspektrum: tűzelhalás, baktériumos és gombás ágelhalások, levéllyukacsosodás, monília, gnomónia, bogyósok levél- és vesszőbetegségei, egyéb baktériumos és gombás betegségek (lisztharmat kivételével).

Megnevezés                                    Fémréz kg/készítmény

Bordói por                                                           0,2

Bordóilé por Linzi                                                 0,2

Bordóilé FW                                                         0,07

Bordómix DG                                                       0,2

Cuproxat FW                                                        0,19

Rézgálic (Almalszkij, Blue Stone, Kék Kő, Zorka)     0,25

Rézoxiklorid (Agrospec)                                         0,5

Champion 50 WP                                                   0,5

Champion 2 FL                                                      0,24

Funguran-OH 50WP                                                0,5

Kocide 101                                                            0,4

Kocide 2000                                                          0,35

Nordox 75 WG                                                       0,75

Vitra Rézhidroxid                                                   0,5

Vegesol R                                                             0,18

Kombinációk:

Rézkombinációk: réz + kén: Bordóilé + Kén FW (0,05 l fémréz/1 l vegyszer), réz + olaj Vegesol R (0,19 kg fémréz/ 1 l vegyszer).

Egyéb kombinációk: olaj, réz, kén kombináció: Vegesol eReS (0,09 kg fémréz/1 l vegyszer). Hatásspektrum: A kombinációk alkotói szerint.

Egyéb szerek: Hipermangán (100 liter permetléhez 3 kg égetett meszet kell oldani 95 liter vízben, és ehhez kell hozzáadni 5 liter vízben oldott 300-500 g hipermangánt). Hatásspektrum: gombás betegségek, rovarölő mellékhatással.

Sebkezelés: a mechanikai védekezés (pl. sérült, beteg részek eltávolítása, rákos sebek tisztítása, koronaritkítás) során keletkezett sebeket minél előbb be kell vonni sebkezelő anyaggal, mert kaput nyitnak számos gombás és baktériumos betegségek számára. Az ökológiai gazdálkodásban használható fasebkezelő anyagok: Biocera, Fadoktor, Florasca.