Talaj előkészítés
A földet, őszi ültetés esetén kora tavasszal, tavaszi ültetés esetén, az ültetést megelőző év kora őszén kell megtrágyáznunk, éret istállótrágyával.
Ha ez nem lehetséges zöldtrágyával növelhetjük a talaj szerves- és tápanyagtartalmát. Ültetéskor közvetlen az ültető közegbe szerves trágyát bevinni tilos.
Csak az esetben, ha a szerves trágyát az ültető gödörben 30-40 cm-es föld takarja és a növény gyökere nem érintkezik a trágyával.
A telepítés ideje
A növényeket ősszel vagy tavasszal ültetjük. Kivétel az edényben, konténerben neveltek, mert azok egész évben ültethetők megfelelő utógondozás mellett.
Az őszi telepítés megfelelőbb, mert a talaj általában nedves és kevesebbet kell öntözni. A gyökeresedés is beindulhat, és ezért jobb az eredés, mint tavasszal, amikor többnyire csak rövid idő áll rendelkezésre. Meleg tavasz esetén a növények hamar kihajtanak és párologtatnak.
Ha tavasszal ültetünk, és az időjárás engedi, korán februárvégén, március elején kezdjük meg a telepítést.
Ültetés
Mindig az ültetni kívánt díszfa nagysága, csomagolása határozza meg az ültetés módját.
Az ültetetés történhet kézzel ásóval, fúróval, vagy markoló géppel. A szabadgyökerű suhángokat ásóval vagy nagyméretű fúróval készített 60 x 60 x 60 cm-es gödörbe ültetjük.
A szabad gyökerű parkfának, sorfáknak, illetve a földlabdás díszfáknak 80 x 80 x 80 cm-es ültető gödröt kell készíteni.
Ültetés előtt és ültetés alatt figyeljünk arra, hogy a szabadgyökerű díszfák hajszál gyökere ne száradjon meg.
A sérült, vastagabb gyökereken végezzünk frissítő vissza metszést. A korona vesszőket is kurtítsuk vissza, a fafajra jellemző korona alak figyelembevételével. Az erős csúcsrügyű - pl. vadgesztenye - fajoknál a vezérhajtást nem vágjuk vissza.
Az ültetési mélység mindig az eredeti gyökérnyak magasság legyen, mint ahogy a faiskolában nevelkedett.
A talajt jól tömörítsük a gyökerek közé, bőséges beiszapolással a földlabdás növényeknél is ki lehet szorítani a levegőt a labda mellől.
A frissen ültetett fákat 3-4 évig karoznunk kell. A fa mérete határozza meg, hogy egy vagy három karót használunk.
A csemetéket, az öntözővíz megtartása érdekében tányérozzuk ki, és a tányért takarjuk kéreggel. Így elkerülhetjük a hirtelen kiszáradást és a túlzott gyomosodást.
Konténeres, földlabdás és szabadgyökerű növények közötti különbség
Szabadgyökeres növények:
- csak lombhullató növényeknél és magról szaporított fiatal fenyőféléknél, magonc örökzöld cserjéknél alkalmazható ültetési forma.
- az ültetés csak nyugalmi időszakban végezhető el biztonságosan.
- ültetés előtt a gyökereket ajánlott visszavágni egy kicsit.
Földlabdás növények:
- csak tavasszal és ősszel ültethetőek így át növények.
- a földlabdás kitermelés szakértelmet és gyakorlatot igényel. Hegyes, hagyományos ásóval nem nagyon érdemes nekiállni.
- a kitermelésnél a növény gyökerei sérülnek, így ültetés után öntözéssel gondoskodni kell róla, hogy a lomb párologtatása és a gyökér vízfelvétele egyensúlyban legyen.
- a földlabdás növény ültetésénél a növény csomagolását nem kell eltávolítani, az hónapokon belül elbomlik a földben. A csomagolás szerves jutaanyagból készül, így természetbarát, ültetésnél nem károsítjuk a környezetet. Legfeljebb ha már a gödörben van a növény, akkor lazítsuk meg a csomagolás felső részét.
Konténeres növények:
- bármikor ültethetők, kivéve a téli fagyokat.
- az ültetés csak nyugalmi időszakban végezhető el biztonságosan.
- ültetésnél nem sérül a növény gyökere.
- általában könnyebb a szállításuk, mint a konténeres növényeké.
- az ültetésnél az eredés nagy százalékban sikeres.
- a konténeres növények ára magasabb, mint a földlabdás növényeké. Ez a termelés magasabb költségeinek és a várható biztosabb eredésnek köszönhető.