Talaj előkészítés

A földet, őszi ültetés esetén kora tavasszal, tavaszi ültetés esetén, az ültetést megelőző év kora őszén kell megtrágyáznunk, éret istállótrágyával.

Ha ez nem lehetséges zöldtrágyával növelhetjük a talaj szerves- és tápanyagtartalmát. Ültetéskor közvetlen az ültető közegbe szerves trágyát bevinni tilos.

Csak az esetben, ha a szerves trágyát az ültető gödörben 30-40 cm-es föld takarja és a növény gyökere nem érintkezik a trágyával.

A telepítés ideje

A növényeket ősszel vagy tavasszal ültetjük. Kivétel az edényben, konténerben neveltek, mert azok egész évben ültethetők megfelelő utógondozás mellett.

Az őszi telepítés megfelelőbb, mert a talaj általában nedves és kevesebbet kell öntözni. A gyökeresedés is beindulhat, és ezért jobb az eredés, mint tavasszal, amikor többnyire csak rövid idő áll rendelkezésre. Meleg tavasz esetén a növények hamar kihajtanak és párologtatnak.

Ha tavasszal ültetünk, és az időjárás engedi, korán februárvégén, március elején kezdjük meg a telepítést.

Ültetés

Mindig az ültetni kívánt díszfa nagysága, csomagolása határozza meg az ültetés módját.

Az ültetetés történhet kézzel ásóval, fúróval, vagy markoló géppel. A szabadgyökerű suhángokat ásóval vagy nagyméretű fúróval készített 60 x 60 x 60 cm-es gödörbe ültetjük.

A szabad gyökerű parkfának, sorfáknak, illetve a földlabdás díszfáknak 80 x 80 x 80 cm-es ültető gödröt kell készíteni. 

Ültetés előtt és ültetés alatt figyeljünk arra, hogy a szabadgyökerű díszfák hajszál gyökere ne száradjon meg.

A sérült, vastagabb gyökereken végezzünk frissítő vissza metszést. A korona vesszőket is kurtítsuk vissza, a fafajra jellemző korona alak figyelembevételével. Az erős csúcsrügyű - pl. vadgesztenye - fajoknál a vezérhajtást nem vágjuk vissza.

Az ültetési mélység mindig az eredeti gyökérnyak magasság legyen, mint ahogy a faiskolában nevelkedett.

A talajt jól tömörítsük a gyökerek közé, bőséges beiszapolással a földlabdás növényeknél is ki lehet szorítani a levegőt a labda mellől.

A frissen ültetett fákat 3-4 évig karoznunk kell. A fa mérete határozza meg, hogy egy vagy három karót használunk.

A csemetéket, az öntözővíz megtartása érdekében tányérozzuk ki, és a tányért takarjuk kéreggel. Így elkerülhetjük a hirtelen kiszáradást és a túlzott gyomosodást.

Konténeres, földlabdás és  szabadgyökerű növények közötti különbség

Szabadgyökeres növények:

- csak lombhullató növényeknél és magról szaporított fiatal fenyőféléknél, magonc örökzöld cserjéknél alkalmazható ültetési forma.

- az ültetés csak nyugalmi időszakban végezhető el biztonságosan.

- ültetés előtt a gyökereket ajánlott visszavágni egy kicsit.

Földlabdás növények:

- csak tavasszal és ősszel ültethetőek így át növények.

- a földlabdás kitermelés szakértelmet és gyakorlatot igényel. Hegyes, hagyományos ásóval nem nagyon érdemes nekiállni.

- a kitermelésnél a növény gyökerei sérülnek, így ültetés után öntözéssel gondoskodni kell róla, hogy a lomb párologtatása és a gyökér vízfelvétele egyensúlyban legyen.

- a földlabdás növény ültetésénél a növény csomagolását nem kell eltávolítani, az hónapokon belül elbomlik a földben. A csomagolás szerves jutaanyagból készül, így természetbarát, ültetésnél nem károsítjuk a környezetet. Legfeljebb ha már a gödörben van a növény, akkor lazítsuk meg a csomagolás felső részét.

Konténeres növények:

- bármikor ültethetők, kivéve a téli fagyokat.

- az ültetés csak nyugalmi időszakban végezhető el biztonságosan.

- ültetésnél nem sérül a növény gyökere.

- általában könnyebb a szállításuk, mint a konténeres növényeké.

- az ültetésnél az eredés nagy százalékban sikeres.

- a konténeres növények ára magasabb, mint a földlabdás növényeké. Ez a termelés magasabb költségeinek és a várható biztosabb eredésnek köszönhető.